-
Még nincsenek tételek a kosaradban.
Hálózati csatlakozókábel és a keresztmetszet: döntő fontosságú részlet
A hálózati kábel keresztmetszetének megfelelő kiválasztása: 0,75 mm², 1,0 mm² vagy 1,5 mm²
Milyen vezetőkeresztmetszetet érdemes választani egy hálózati kábelhez? A 0,75 mm², 1,0 mm² és 1,5 mm² értékek elsősorban a vezetőellenállás, a feszültségesés és a teljesítményveszteség tekintetében különböznek egymástól. A nagyobb keresztmetszet hosszabb vezetékek vagy igényesebb alkalmazások esetén nagyobb elektromos tartalékot biztosíthat – de nem feltétlenül szükséges minden eszközhöz.
A helyes kiválasztáshoz mindig együttesen kell figyelembe venni a teljes csatlakozóvezetéket, az áramfelvételt, a kábelhosszt, a hálózati csatlakozót, az IEC-eszközcsatlakozót, a vezeték típusát, a használati feltételeket és a termékre vonatkozó engedélyeket. A vezető keresztmetszete önmagában nem határozza meg a hálózati kábel megengedett áramát.
0,75 mm²
kompakt és rugalmas, megfelelő szabványos alkalmazásokhoz
1,0 mm²
kiegyensúlyozott középút a hossz és a tartalék tekintetében
1,5 mm²
alacsonyabb ellenállás és nagyobb tartalék hosszabb vezetékek esetén
Fontos
Az adatlap és a teljes vezeték adatai az irányadók
Rövid válasz: Milyen keresztmetszetű hálózati kábelt válasszak?
0,75 mm²: rövidebb, erre a célra engedélyezett szabványos csatlakozóvezetékek esetén megfelelő és rugalmas megoldás lehet.
1,0 mm²: jó középút a rugalmasság, a vezetőellenállás és a további tartalék között.
1,5 mm²: tovább csökkenti a vezetőellenállást, és hosszabb vezetékek, folyamatos üzem vagy igényesebb alkalmazások esetén lehet célszerű.
1,0 mm²: jó középút a rugalmasság, a vezetőellenállás és a további tartalék között.
1,5 mm²: tovább csökkenti a vezetőellenállást, és hosszabb vezetékek, folyamatos üzem vagy igényesebb alkalmazások esetén lehet célszerű.
Nincs merev hosszúsági szabály: A kábelhossz csak egy kiválasztási kritérium. Egy adott keresztmetszetet nem szabad kizárólag a méterben megadott érték alapján meghatározni. Döntő fontosságú továbbra is a teljes csatlakozóvezeték műszaki jóváhagyása.
Öt tényező határozza meg a megfelelő vezeték keresztmetszetét
1
Áramfelvétel
A készülék tényleges elektromos terhelése központi kiindulási érték.
2
Kábelhossz
A vezeték hosszának növekedésével nő az ellenállás és a feszültségesés.
3
Csatlakozók
A hálózati csatlakozónak és a készülékcsatlakozónak megvannak a saját névleges elektromos értékei.
4
Kábel és környezet
Figyelembe kell venni a kábel felépítését, a hőmérsékletet, a folyamatos üzemeltetést és a használati környezetet.
5
Célpiac
Az országspecifikus csatlakozók, a vezetékrendszer és a szükséges típusjóváhagyások is a választás szempontjai közé tartoznak.
0,75 mm², 1,0 mm² és 1,5 mm² közvetlen összehasonlítása
Az alábbi táblázat gyakorlati orientált besorolást nyújt. Nem jelent általános áram- vagy hosszúsági engedélyt minden hálózati kábelre vonatkozóan.
| Jellemző | 0,75 mm² | 1,0 mm² | 1,5 mm² |
|---|---|---|---|
| Vezetőellenállás | magasabb | közepes | alacsonyabb |
| Feszültségesés azonos hosszúság / terhelés mellett | magasabb | alacsonyabb | a három közül a legkisebb |
| rugalmasság / kábel térfogat | gyakran kompaktabb | kiegyensúlyozott | gyakran erősebb kábelkonstrukció |
| Jellemző besorolás | rövid standard kábelek | közepes hosszúságú kábelek / további tartalék | hosszabb vezetékek / alacsony feszültségesés |
| Automatikusan magasabb megengedett áramerősség? | Nem | Nem | Nem |
A vezető keresztmetszetek szemléletes összehasonlítása
Az ábra sematikusan mutatja be a három névleges keresztmetszetek területarányát. Nem ábrázolja a kábel tényleges külső átmérőjét, sem a finomszálú vezető felépítését.
0,75 mm²
1,0 mm²
1,5 mm²
Miért befolyásolja a keresztmetszet a feszültségesést és a melegedést?
Az elektromos vezetőnek van ellenállása. Ugyanazon anyag és hosszúság esetén ez az ellenállás a vezető keresztmetszetének növekedésével csökken. Alacsonyabb ellenállás azonos áramerősség mellett csökkenti a feszültségesést és a vezetőben keletkező teljesítményveszteséget.
Ellenállás Azonos hosszúság esetén a kisebb keresztmetszetű vezetőnek nagyobb az elektromos ellenállása.
Feszültségesés Az áram és a vezető ellenállása miatt a vezető mentén feszültségesés keletkezik.
Teljesítményveszteség Az elektromos veszteségek többek között hő formájában szabadulnak fel a vezetőben.
Egyszerűsített számítási értékek rézvezetékekhez 20 °C-on
| Keresztmetszet | Számítási érték: ellenállás |
|---|---|
| 0,75 mm² | kb. 24,5 Ω/km |
| 1,0 mm² | kb. 18,1 Ω/km |
| 1,5 mm² | kb. 12,1 Ω/km |
Az értékek kizárólag a technikai szemléltetés egyszerűsítése céljából szolgálnak. A valós értékek a vezetékosztálytól, az anyagtól, a hőmérséklettől, a felépítéstől és a termékkövetelményektől függően eltérhetnek. A jóváhagyáshoz a konkrét kábel adatai az irányadók.
Számítási példa: 10 A 5 m-es kábelhossz esetén
Az egyszerűbb áttekinthetőség érdekében figyelembe vesszük az oda- és visszavezető vezetőket. 5 m kábelhossz esetén ez körülbelül 10 m vezetőútvonalat eredményez. A példa csupán a keresztmetszet hatásának nagyságrendjét mutatja be, és nem jelent áramengedélyt egy konkrét termékre vonatkozóan.
| Keresztmetszet | Feszültségesés | 230 V-os feszültségnél | Teljesítményveszteség | Besorolás |
|---|---|---|---|---|
| 0,75 mm² | kb. 2,45 V | kb. 1,07 % | kb. 24,5 W | a három változat közül a legnagyobb veszteség |
| 1,0 mm² | kb. 1,81 V | kb. 0,79 % | kb. 18,1 W | kiegyensúlyozott átlagérték |
| 1,5 mm² | kb. 1,21 V | kb. 0,53 % | kb. 12,1 W | a három változat közül a legkisebb veszteség |
Egyszerűsített elv: feszültségesés ≈ áram × vezetőellenállás × vezetőhossz. A hőmérséklet, az érintkezőellenállások, a kábel felépítése és a valós üzemi feltételek ebben az egyszerűsített példában nem kerülnek teljes mértékben figyelembevételre.
Gyakorlatias választási útmutató
Az alábbi forgatókönyvek segítenek az első előválogatásban. Nem helyettesítik a konkrét termék ellenőrzését.
SZABVÁNYOS ALKALMAZÁS
0,75 mm² ellenőrzése
Rövidebb, erre a célra tervezett csatlakozóvezeték és mérsékelt igénybevétel esetén a 0,75 mm² kompakt és műszakilag megfelelő megoldás lehet.
NAGYOBB TARTALÉK
1,0 mm² ellenőrzése
Közepes hosszúságú vezetékek esetén, vagy ha a 0,75 mm²-hez képest alacsonyabb ellenállás szükséges, a 1,0 mm² ésszerű középút lehet.
ALACSONYABB FESZÜLTSÉGESESÉS
1,5 mm² megvizsgálása
Hosszabb vezetékek, hosszabb üzemidő esetén, vagy ha a lehető legkisebb vezetőellenállás szükséges, a 1,5 mm² lehet a megfelelőbb választás.
Az 1,5 mm² nem jelenti automatikusan a 16 A-os áramerősséget
A csatlakozóvezeték megengedett áramerősségét nem kizárólag a vezető keresztmetszete határozza meg. A hálózati csatlakozónak, az IEC-csatlakozónak, a vezetéknek, a kábel felépítésének, a jelölésnek és a típusjóváhagyásnak együttesen alkalmasnak kell lennie a tervezett üzemi áramerősségre.
Mit jelent a 3G1,5, 3G1,0 vagy 3G0,75 jelölés?
Az európai kábelmegjelöléseknél a G vagy X betű utáni szám az egyes vezetékek névleges keresztmetszetét jelöli. Az értékeket nem adják össze a kábel teljes keresztmetszetének kiszámításához.
3G0,75 3 vezeték, beleértve a védővezetéket is, egyenként 0,75 mm²
3G1,0 3 vezető, beleértve a védővezetéket is, egyenként 1,0 mm²
3G1,5: 3 vezető, beleértve a védővezetéket is, egyenként 1,5 mm²
Amerikai hálózati kábelek: AWG mm² helyett
Az észak-amerikai hálózati kábeleknél a vezetőátmérőt gyakran AWG-ben (American Wire Gauge) adják meg. Az AWG és a metrikus névleges keresztmetszetek részben közel állnak egymáshoz, de nem azonosak.
AWG 18 fizikailag kb. 0,82 mm² – 0,75 és 1,0 mm² között
AWG 16 fizikailag kb. 1,31 mm² – 1,0 és 1,5 mm² között
Az AWG esetében is érvényes: a vezeték méretéből önmagában nem lehet általános áramterhelési értéket levezetni minden hálózati kábelre vonatkozóan.
Az AWG-értékek mm²-re történő átváltása és az amerikai hálózati kábelek helyes besorolásaA keresztmetszet és a célpiac együttes meghatározása
Nemzetközi hálózati kábelek esetében nem elegendő csupán egy metrikus keresztmetszetet meghatározni. A célpiactól függően különböző országos csatlakozók, vezetékrendszerek, keresztmetszet-adatok és engedélyek kerülnek alkalmazásra.
Célszerű tervezési sorrend:
Célország → hálózati csatlakozó → készülékcsatlakozás → áramfelvétel → kábelhossz → vezeték / keresztmetszet → szükséges engedélyek
Célország → hálózati csatlakozó → készülékcsatlakozás → áramfelvétel → kábelhossz → vezeték / keresztmetszet → szükséges engedélyek
1,5 mm²-es DINIC hálózati kábelek további keresztmetszeti tartalékkal rendelkező alkalmazásokhoz
Ha egy alkalmazáshoz szándékosan alacsonyabb vezetőellenállás, csökkentett feszültségesés vagy további keresztmetszeti tartalék szükséges, a DINIC termékválasztékában különböző, 1,5 mm² vezetőkeresztmetszetű hálózati kábeleket és IEC-hosszabbítókat talál.
A mellékelt DINIC jelölés segítségével gyorsan felismerhetők a 1,5 mm²-es kábelváltozataink. Hogy egy 1,5 mm²-es kivitel műszakilag szükséges-e vagy célszerű-e, azt továbbra is a konkrét termék, a csatlakozók és a tervezett felhasználási eset alapján kell megvizsgálni.
Gyakori kérdések a hálózati kábel keresztmetszetéről
Mikor elegendő a 0,75 mm² keresztmetszetű hálózati kábel?
A 0,75 mm² megfelelő megoldás lehet az erre a célra tervezett, rövidebb szabványos csatlakozóvezetékek esetében. A döntő tényezők azonban mindig a névértékek, a csatlakozók, a kábel típusa, a típusjóváhagyás és a konkrét termék alkalmazási területe.
Mikor célszerű az 1,0 mm²-es keresztmetszet?
Az 1,0 mm² ésszerű középút lehet, ha a 0,75 mm²-hez képest alacsonyabb vezetőellenállás szükséges, anélkül, hogy közvetlenül 1,5 mm²-es kivitelt kellene alkalmazni.
Mikor célszerű az 1,5 mm²?
Az 1,5 mm² alacsonyabb vezetési ellenállást biztosít, mint a 0,75 és az 1,0 mm². Ez különösen hosszabb vezetékek esetén vagy akkor lehet előnyös, ha a lehető legkisebb feszültségesést szeretnénk elérni.
A 1,5 mm² mindig jobb, mint a 0,75 mm²?
Nem. A nagyobb keresztmetszet ugyan csökkenti a vezetőellenállást, de nem feltétlenül szükséges minden alkalmazáshoz. A megfelelő vezetéket a konkrét felhasználási eset alapján kell kiválasztani.
Egy 1,5 mm²-es C13-as hálózati kábel automatikusan képes-e 16 A-t vezetni?
Nem. A vezető keresztmetszete önmagában nem határozza meg a megengedett áramerősséget. A teljes kábelfelépítés – beleértve a hálózati csatlakozót, az IEC-csatlakozót, a vezetéket, a jelölést és a típusjóváhagyást – döntő jelentőségű.
Miért játszik szerepet a kábelhossz?
A kábel hosszának növekedésével nő a csatlakozás elektromos ellenállása. Ezáltal nőhet a feszültségesés és a teljesítményveszteség. A nagyobb vezetőkeresztmetszet csökkenti ezt a hatást.
Mit jelent a 3G1,5 jelölés egy hálózati kábelen?
A 3G1,5 azt jelenti, hogy három vezető van, beleértve a zöld-sárga védővezetéket is, amelyek névleges keresztmetszete egyenként 1,5 mm².
Mi a különbség az AWG és a mm² között?
A mm² a metrikus vezetőkeresztmetszetet jelöli. Az AWG egy amerikai méretezési rendszer, amelyben a kisebb AWG-szám nagyobb vezetőt jelöl. Az AWG-értékeket nem szabad általánosságban egyenértékűnek tekinteni a metrikus névleges keresztmetszettel.
Milyen adatokra van szükség a hálózati kábel kiválasztásához?
Hasznosak a készülék csatlakozása, áramfelvétele, hálózati csatlakozója, illetve a célpiac, a kábelhossz, a kívánt vezetéktípus, a használati környezet, a folyamatos üzem és a szükséges engedélyek.
A hálózati kábel teljes specifikációja
IEC 60320 készülékdugók A C7, C5, C13, C15, C17 és C19 típusok helyes kiválasztása. Kábeljelölések A H05VV-F, H07RN-F, G/X és 3G1,5 típusok helyes értelmezése. AWG és mm² Az amerikai vezetékátmérők, például az AWG 18 és az AWG 16 besorolása. Hálózati csatlakozók világszerte Az országspecifikus csatlakozók és a nemzetközi hálózati kábelek célpiacainak meghatározása.
Megjegyzés: Ez az oldal gyakorlati útmutatást nyújt a hálózati kábelek és csatlakozóvezetékek kiválasztásához. Nem helyettesíti a termék műszaki jóváhagyását vagy az elektromos tervezést. Kötelező érvényűek a konkrét termék névleges értékei, jelölései, engedélyei és műszaki adatai, valamint a készülékgyártó és a tervezett felhasználási cél követelményei.